Népviselet

Népviseletünket egyfelől a színgazdaság, másfelől az egyszerűség és letisztultság jellemzi. Már a kislányoknak megvan a maguk viselete: piros szedett szoknya, fehér kötő, kicsi vállfűs ing, váll és nem utolsósorban a szőrkendő.

A konfirmálás egyfajta nagykorúsítási ünnep is, ez esemény után ugyanis már nagylányokká s legényekké válnak a hitükről bizonyságot tevők. Erre az ünnepre a lányok zöld szőrszoknyát s rózsaszín kötéses kötőt öltenek a vállfűs inghez és a vállhoz.A selyembolytot és a csizmát is akkor veszik fel először. Ez alkalomhóz, fehér földű szőrkendő illik.

A lány legfőbb éke a gyöngyös párta, viselésére csak konfirmálás után vállik érdemessé. A pártát hátul pántlikák díszítik, a belül levők szélesebbek, piros vagy fehér alapuak , és derékig érnek, míg a kívül esők keskenyebbek, fekete alapúak is lehetnek , s jóval hosszabbak az előbieknél.

Esküvő után már nem lány a lány, így a pártának nincs többé szerepe a viseletben.

A másik gyöngyös kellék a selyembojt, amely hátul ékesíti az öltözetet. Selyemszálból készült nagyobb bojtszerűségben végződik. Két szárán kosarakba felfűzött gyöngyök zsúfolódnak. A selyembojthóz pántlika is társul, ez rendszerint piros, gyászöltözet esetén fekete. Leüléskor vagy fényképezéskor a lánynak előre kell venni és ölbe fektetni a selyembojtot.

A vállfűs inget kékített gyolcsból varrják, kézelője, vállfűje és gallérja piros, illetve fekete. A kézelőt és a gallért két-két piros illetve fekete bojt díszít. Ez az ing parasztinggel is helyettesíthető, ez abban különbözik az előbbitől, hogy nincs vállfűje. Az ingre jön a bordó vagy piros bársonyból készült váll, melyre fekete selyemből varrnak díszítéseket. A vállhoz tartozik a piros vállszallag, mely ráborul a vállfűre.

Az előpántlika abban különbözik a más falvakban divatostól, hogy keskenyebb, s a nyakba akasztott gyöngysoron függ. Rendszerint piros, de fekete vállfűs inghez kék vagy fekete alapú.

A pártához legtöbbször zöld szőrszoknyát párosítanak, melyet a felső részen félarasznyi ívben apró fekete díszítőelemek cifráznak. E motívumok pókokra emlékeztetnek, innen ered a fekete pókos zöld szoknya elnevezés, amelyhez rózsszín kötő való. A kötő jellegzetes díszítőelemei a kötés és a darázsolás.A kötés függőlegesen húzódik két oldalt, az utóbbi vízszintesen varrt a párkány alatt.A kötést tiszta fekete selyemcérnából készitik , a darázsolás sokkal tarkább és cifrább.A zöld szoknyához pántlikás kötő talál. Ez lehet piros , illetve fekete , asszerint, hogy milyen színű pántlikák vannak varrva a tulajdonképpen  fekete kötő szélére, aljára s alsó sarkaira.

A térden alul érő szoknya alá két vagy három alsószoknya szükséges, a felső tiszta fehér és csipkés.

A magas sarkú, kemény szárú fekete csizmát eredetileg piros, manapság több esetben fekete zsifáf teszi méltóságteljesebbé.

A lány jobb karján rojtos kézbevaló kendő ékeskedik.

Ezen öltözeti kellékek úrvacsoraosztáskor s más jelles alkalmakkor is felveszik, télen viszont kevesbé.

Népviseletünket egyfelől a színgazdaság, másfelől az egyszerűség és letisztultság jellemzi.

A kisfiúk öltözéke: bűgatya, az ehhez járó piros vagy kék surc, lobogós ing, a vállon átkötött rojtos kendő és az árvalanyhajas zöld kalap.

A konfirmálás egyfajta nagykorúsítási ünnep is, ez esemény után ugyanis már nagylegényekké válnak a hitükről bizonyságot tevők.

A legények öltözete egyszerűbb , de ugyanolyan ünnepélyes.

 Aki bujkában akar díszelegni, csizmát , pricces nadragot , fehér inget és bujkát vesz magára, fejére pedig zöld kalapot nyom. A zöld kalapot árvalányhaj és gyöngyös bokréta dísziti.

Aki viszont szűrösen kíván öltözni, az imént tárgyalt darabokra fehér posztóból készült s feketével kivarrt szűrt ölt. Mind a bujka, mind a szűr a nős férfiak esetében is ugyanolyan jelentős szerepet játszik.

Ezen öltözeti kellékek úrvacsoraosztáskor s más jelles alkalmakkor is felveszik, télen viszont kevesbé.

Lábukon pedig kemenyszárú bőrcsizma latható.