Skip to content Skip to main navigation Skip to footer

Fedezze fel Kalotaszentkirályt

Kalotaszentkirályról

Kalotaszentkirály-Zentelke Bánffyhunyadtól délnyugatra, 6 km-re,  az Erdélyi Szigethegység vonulatai és dombjai által meghatározott Felszegi-medencében fekszik, a Vigyázó hegységtől délkeletre, a megyeközponttól Kolozsvártól 56 km-re.

A falu két településből jött létre. Ezért ikertelepülésekről is beszélhetünk, melynek részei a Kalota-patak két partján helyezlednek el: a jobb felén Zentelke (593-600 m magasságban), bal felén pedig Kalotaszentkirály (600 m) fekszik. Közigazgatásilag a két falu 1966-ig külön szerepelt, de sorsuk a közékortól fogva egybefonódott, amikor közös egyházközösséget alkottak.

A falu első írásos említése 1288-ból való, amikor is Kun László király a magyargyerőmonostori  Mikola fiainak adományozza  a falut.

Honfoglaláskor 896-ban a 108 nemzetség közül a Kalota letelepedett le itt, innen kapta falunk a kalota előnevet.

Falunk a Szentkirály nevet István király tiszteletére kapta, annak szenté avatása után 1083-ban. A többi Szentkirálytól való megkülömböztetés végett csatolták hozzá a Kalota előtagot.

A történelem folyamán több támadás is érte a falut.

A falu lakosainak a száma jelenleg 1000 körul van, melynek 90 %-a magyar , 10%-a pedig román nemzetiségű.

Kalotaszentkirály hagyományőrző falu, itt meg elevenen élnek a népszokások: a karácsonyi kántálás és betlehemezés, az újévi köszöntés, a húsvéti locsolás, a szüreti bál. Megőrződött a pompás népviselet, melyet a helybeliek ünnepnapokon magukra öltenek.

1991-től rendezik meg augusztus első hetében a Nemzetközi Néptánctábort, amelyre a kalotaszegi táncokkal, zenével ismerkedni vágyó bel- és külföldi fiatalok érkeznek. Ettől az évtől kezdett beindulni a faluturizmus is, jelenleg 40 vendegfogadó ház áll a vendégek rendelkezésére, közel 250 szálláshellyel.

A faluban kiváló mesteremberek vannak: ácsok, asztalosok, kőművesek, fafaragók.

Főbb látnivalók

Műemlékek és hagyományok

– Kazettás mennyezetű református erődtemplom, harangláb 1481-ből származó haranggal;

– Ortodox templom;

– Ady Endre hársfája és emlékműve;

– Tájház és a helyi népviselet;

– Szent István szobor és park

Részletek

Népviselet

a helyiek szimbóluma

Kalotaszeg népviseletére a színek tobzódása és a változatos formavilág jellemző. Viseletük, bár tájegységenként hasonlóságot mutat, szinte falvanként különbözik valamiben egymástól.

Kutatók szerint a kalotaszegi népviselet a legszínesebb, a legművészibb magyar viseletek közül való.

Részletek