Varianta romana English version
Ön a: Home / Kalotaszentkirály / Népviselet:

Népviselet

Népviseletünket egyfelől a színgazdaság, másfelől az egyszerűség és letisztultság jellemzi, ez olyan sajátos jelleget kölcsönöz neki, ami megkülönbözteti Kalotaszeg más falvainak viseletétől. A becses kellékek azonban nem a hétköznapok tartozékai, az ünnepnapok meghittségét fokozzák, a falusi élet jeles eseményeit teszik még magasztosabbá.
Már a kislányoknak megvan a maguk viselete : piros szedett szoknya, fehér kötő, kicsi vállfűs ing, váll és nem utolsósorban a szőrkendő.
A kisfiúk öltözéke: bűgatya, az ehhez járó piros vagy kék surc, lobogós ing, a vállon átkötött rojtos kendő és az árvalanyhajas zöld kalap.

A konfirmálás egyfajta nagykorúsítási ünnep is, ez esemény után ugyanis már nagylányokká és legényekké válnak a hitükről bizonyságot tevők. Erre az ünnepre a lányok zöld szőrszoknyát és rózsaszín kötéses kötőt öltenek a vállfűs inghez és a vállhoz.A selyembojtot és a csizmát is akkor veszik fel először. Ez alkalomhoz fehér földű szőrkendő illik.

A lány legfőbb éke a gyöngyös párta, viselésére csak konfirmálás után vállik érdemessé. A pártát hátul pántlikák díszítik, a belül levők szélesebbek, piros vagy fehér alapúak és derékig érnek, míg a kívül esők keskenyebbek, fekete alapúak is lehetnek, és jóval hosszabbak az előbbieknél.
Esküvő után már nem lány a lány, így a pártának nincs többé szerepe a viseletben.
A másik gyöngyös kellék a selyembojt, amely hátul ékesíti az öltözetet. Selyemszálból készült nagyobb bojtszerűségben végződik. Két szárán kosarakba felfűzött gyöngyök zsúfolódnak. A selyembojthoz pántlika is társul, ez rendszerint piros, gyászöltözet esetén fekete. Leüléskor vagy fényképezéskor a lánynak előre kell venni és ölbe fektetni a selyembojtot.

A vállfűs inget kékített gyolcsból varrják, kézelője, vállfűje és gallérja piros, illetve fekete. A kézelőt és a gallért két-két piros illetve fekete bojt díszít. Ez az ing parasztinggel is helyettesíthető, ez abban különbözik az előbbitől, hogy nincs vállfűje.Az ingre jön a bordó vagy piros bársonyból készült váll, melyre fekete selyemből varrnak díszítéseket. A vállhoz tartozik a piros vállszallag, mely ráborul a vállfűre.

Az előpántlika abban különbözik a más falvakban divatostól, hogy keskenyebb, s a nyakba akasztott gyöngysoron függ. Rendszerint piros, de fekete vállfűs inghez kék vagy fekete alapú.
A pártához legtöbbször zöld szőrszoknyát párosítanak, melyet a felső részen félarasznyi ívben apró fekete díszítőelemek cifráznak. E motívumok pókokra emlékeztetnek, innen ered a fekete pókos zöld szoknya elnevezés, amelyhez rózsaszín kötő való. A kötő jellegzetes díszítőelemei a kötés és a darázsolás.A kötés függőlegesen húzódik két oldalt, az utóbbi vízszintesen varrt a párkány alatt. A kötést tiszta fekete selyemcérnából készitik , a darázsolás sokkal tarkább és cifrább. A zöld szoknyához pántlikás kötő talál. Ez lehet piros , illetve fekete, aszerint, hogy milyen színű pántlikák vannak varrva a tulajdonképpen fekete kötő szélére, aljára és alsó sarkaira.
A térden alul érő szoknya alá két vagy három alsószoknya szükséges, a felső tiszta fehér és csipkés.
A magas sarkú, kemény szárú fekete csizmát eredetileg piros, manapság több esetben fekete zsiráf teszi méltóságteljesebbé.

A lány jobb karján rojtos kézbevaló kendő ékeskedik. Cifra öltözethez fehér vagy zöld alapú talál, míg gyászoshoz fekete alapú inas mintás.
Ezen öltözeti kellékek úrvacsoraosztáskor és más jelles alkalmakkor is felveszik, télen viszont kevésbé.
A legények öltözete egyszerűbb , de ugyanolyan ünnepélyes.
Aki bujkában akar díszelegni, csízmát, priccses nadragot , fehér inget és bujkát vesz magára, fejére pedig zöld kalapot nyom. A zöld kalapot árvalányhaj és gyöngyös bokréta díszíti.
Aki viszont szűrösen kíván öltözni, az imént tárgyalt darabokra fehér posztóból készült és feketével kivarrt szűrt ölt. Mind a bujka, mind a szűr a nős férfiak esetében is ugyanolyan jelentős szerepet játszik.

Lábukon pedig keményszárú bőrcsizma latható.